• lemez

Az acéllemez szigetelés anyagai

Vizes falak utólagos vízszigetelésének a legelterjedtebb módja manapság a lemezzel végzett átpréselés.

Saválló lemez

A lemezzel történő átpréselés/szigetelés terén alapvetően kétféle anyagot használhatnak, használhatnának a szakemberek. A bevonatos acéllemezt, illetve a saválló lemezt.
A saválló lemez egyetlen előnye, hogy szó szerint örök, mindamellett, hogy az ára kb. háromszorosa a bevonatos lemezek árának. Ugyanakkor a bevonatos lemezek élettartalma sem rossz, kb. egy emberöltőnyi, akár 60-100 éven át is problémamentesen tudnak szolgálni/szigetelni (körülményektől függően).

Tűzihorganyzott lemez

A falszigetelést végző szakemberek által használt bevonatos lemezek két fő bevonat-anyaggal készülhetnek, horgannyal és a Cr-Ni bevonattal. A két bevonatos lemez minden szempontból ugyanazokkal a paraméterekkel rendelkezik, szerkezetileg, várható élettartalom tekintetében nem különböznek egymástól. A horganybevonatos lemezek kétféle technológiával készülhetnek.
Az egyik a galvántechnológia, melynek az élettartama kevesebb, mint a tűzihorganyzottnak.
Ezért a falszigetelési szakemberek a tűzihorganyzott lemezt használják a horganyzott lemezek közül vízszigetelő munkájuk során.

 Tűzihorganyzás

Tűzihorganyzásnál az izzó acéltáblát folyékony horganyfürdőbe merítik. Az izzítás során és annak következtében az acéltábla szerkezeti pórusai kitágulnak és több anyagot, horganyt tudnak befogadni, mint hideg állapotban. Ebből kifolyólag a horgany jóval mélyeben kitölti az acéltáblát, mint a hideg megoldásnál. Túlzó szakkifejezéssel , szokták ezt az eljárást anyagvastagságban történő horganyzásnak is hívni.

Miért használjunk tűzihorganyzott acéllemezt a falszigetelésnél?

Galvanizálás

Galvanizálás során két elektromos végpont között, anód-katód elektromos úton „húzzák rá” a bevonatot az acéltáblára. Megkülönböztetni ránézésre egymástól a két technológiával készült lemezt úgy lehet, hogy a tűzihorganyzott acéllemez vonalmintás, abból eredően, hogy mikor az acéltáblát a folyékony horganyfürdőbe merítik, s ahogy a tábla halad bele a horganyfürdőbe, vonalakat mintáz az acéltábla felszínén. Míg a galvanizált felhőmintás. Szabad szemmel is jól látható a kétféle acéllemez közötti különbség.

A tűzihorganyzott lemez élettartama vélhetően a falban, oxigénmentes, lezárt közegben 80-100 év is lehet. Mivel a lemezek élettartamát illetően még nincs 80-100 év tapasztalat, ezért a falszigetelést végzők csak adott lemezek más területen tapasztalt élettartamából tudnak következtetni.
Miből lehet levonni ilyen következtetéseket? A tetőkön az esővíz csatorna 0,5-0,8 mm vastag tűzihorganyzott vagy galvanizált acéllemezből készül. A forma kialakítása során egyszer kap szerkezeti terhelést, amikor a sík lemezt formára préselik vagy hengerezik. Ezt követően a tetőn 30-40 év után kezd csak rozsdásodni, esetleg átlyukadni. Míg a rendszeresen karbantartott, tisztított csatornák még ennél több időt tudnak szolgálni.

S a konklúzió, a következtetés

Ha a tetőn a 0.5-0.8 mm vastagságú lemez 30-40 évet szolgál, akkor a szigetelés során használt
2-3-szor vastagabb, 1.5 mm vastagságú tűzihorganyzott lemez akár 60-80-100 évet is problémamentesen fog tudni szigetelni. Ez a lemez egyszer kap felszíni terhelést, amikor be van ütve a falba. Ezután alulról folyamatos nedvesség terhelés éri, felülről viszont, amikor már teljesen kiszárad a fal, nem éri több nedvesség a lemezt. S ha a lemez oxigénmentesen le van zárva, azaz a lemez él le van vakolva, akkor az oxidáció, a szerkezeti romlás, mint folyamat nagyon lassú. Ezekből arra lehet következtetni, hogy a falba kerülő lemez élettartama meghaladhatja a 60-80-100 évet is. Tehát a szigetelő funkciót ennyi időn keresztül tökéletesen be tudja tölteni.

 Van egyáltalán végleges megoldás a nedves falak vízszigetelésében, és mely falazatoknál alkalmazható ez?

Spread the word. Share this post!